A színek világa
december 15, 2016
Mit jelent a stílustanácsadás?
szeptember 10, 2017
A színelméleti alapoktól, a színtípusokig
A színek segítségével szavak nélkül is kommunikálunk, annak érdekében azonban, hogy tudjuk mely kifejezések és szavak mit is jelentenek, ismerjük meg közelebbről a színek világát.
Bizonyára mindenki emlékszik az iskolában tanult tizenkét osztatú színkörre, melyet Johannes Itten (1888-1967) a svájci festő és művészetpedagógus alkotott meg. A színek rendjét bemutató színkör minden esztétikai színelmélet kiinduló alapja.
Nemzetközileg elismert színrendszerek
Munsell színskála – 1929
Az Amerikai Albert Munsell professzor (1858-1918) volt az első, aki meghatározta a színjellemzőket, amelyek azt mutatják be, milyen fő paraméterek mentén lehet a színeket egymástól elkülöníteni és ezt térben is megjeleníteni. Az 1910-es években publikálta rendszerét, amit a 40-es években továbbfejlesztettek, ma a legismertebb és legelterjedtebb.
Ostwald színrendszer – 1931
Wilhelm Ostwald német származású fizikus-kémikus (1853-1932) a 1917-ben jelent meg az Ostwald féle színatlasz, amely minden színárnyalatot szín-, fehér-, és feketetartalmával jellemez. Geometriai elrendezése egy kettőskúp, ahol a telítettség és világosság is értelmezhető. A színrendszer 24 tiszta, a lehető legszínezet-dúsabb festékkel festett alapszínre épül fel.
Az NCS (Natural Color System) színrendszer – 1979
Ezt a színrendszert Ewald Hering német fiziológus dolgozta ki, és 1979-ben vezették be Svédországban. Alapja a három ellentétes színpár: fekete-fehér, a vörös-zöld és kék-sárga. 40 színárnyalatot és azon belül 10-10 fokozatot határoztak meg, így összesen 400 színt.
Az NCS színrendszert 4 alap-színre építették fel, ez az érzet szerinti 2-2 ellentétpár, vagyis a vörös és a zöld, valamint a sárga és a kék szolgáltatta az alapot. Ezek közé 9-9 átmeneti színárnyalatot helyeztek el, így az NCS színkörön összesen 40 alapszínt találhatunk.
Coloroid színrendszer
A Budapesti Műszaki Egyetemen Nemcsics Antal dolgozta ki, az 1960-70-es években.
Hengerkoordináta rendszerben jeleníti meg a színeket és értékekkel azonosítja a színárnyalatokat. Negyvennyolc alapszínt határoz meg, melyek esztétikailag egyenletes távolságra fekszenek egymástól. A színeket 7 fő csoportba (sárga, narancs, vörös, bíbor-ibolya, kék, kékeszöld, zöld) sorolja.
Képzel el, hogy a fentebb említett hengert, vagy mondjuk tortát, szeletekre vágjuk. Az így kapott szeletet az alábbiak szerint vizsgálhatjuk:
A színezet a tiszta színek fő karaktere, a legélénkebb, legtisztább megjelenési formájuk, pl. piros, sárga, zöld, kék vagy lila.
Ez a tortánk külső oldalán találhatjuk, itt jelenik meg az összes szín.
A telítettség azt fejezi ki, hogy a színárnyalat egy tiszta szín vagy kevert, úgynevezett tompa szín. Az élénk, tiszta színek csak önmagukban, míg a tompa színek szürkével keverve adják az adott színtónust.
A telítettség érték a tortaszelet vízszintes irányában változik, a képen balról jobbra haladva, a tompa vagy telítetlen színektől így jutunk el a élénk vagy telített színekig.
A világosság azt fejezi ki, hogy a színárnyalat a fehér vagy a fekete színhez esik-e közelebb, a fehérhez közeli színek a világos, míg a feketéhez közel eső színek a sötét árnyalatú színek.
A tortánk közepében egy képzeletbeli tengely mentén felülről lefelé haladva a fehértől a fekete színig jutunk el. a Kettő között a szürke különböző tónusai találhatóak, illetve az adott szín a világostól a sötét árnyalatig.
Színelemzés, színtípusok
A színelemzés és tanácsadás úttörője Suzanne Caygill (1911-1994), aki a megismert tudás és az analízisek alapján kidolgozott egy teljesen új metódust, mely szerint a külső jegyeink alapján mindenkinek létezik egy személyes színpalettája, ami egyedülállóan tükrözi személyiségét és stílusát. A kutatás az USA-ban került publikálásra, de hamarosan világszerte elterjedt. Ennek továbbfejlesztett változata az a Mary Spillane és Christine Sherlock által kibővített osztályozási rendszer, amelyben a 4 alaptípus, 12 altípusra bővül, de erről majd később.
Lássuk a 4 alap színtípust:
Tavasz
Jellemzői: meleg tónusú, világos, élénk, friss és üde
Nyár
Jellemzői: hideg, világos, tört színek jellemzik, fakó, tompa
Ősz
Jellemzői: meleg, sötét, tört színek, mély tónusú, aranyos
Tél
Jellemzői: hideg, sötét, élénk, tiszta, kontrasztos
